Az aerob és az anaerob légzés közötti különbségek

Celluláris légzés

Ebből a cikkből megtudhatja, hogy milyen különbségek vannak a celluláris légzés két fő típusa között: aerobic és anaerob. Megnézzük az egyes légzési típusok alapjait, amelyek organizmusokat használnak, és milyen termékeket hoznak létre.

Celluláris légzés

A sejtes légzés olyan folyamat, amelyben az organizmusok a glükózt az élelmiszerből osztják meg, hogy megfelelő energiaformát hozzanak létre. Az adenozinerfoszfátból rövidített, az ATP könnyen tolerálja a test energiáját. Ha az ATP három foszfátcsoportja kiszakad, az energia felszabadul az összes sejt használatához. Nyilvánvaló, hogy a sejtes légzés fontos folyamat, és két fő típusa van a sejtes légzés: aerob és anaerob. Nézzük meg és hasonlítsuk össze ezeket a folyamatokat.

Aerob légzés

Aerob légzés
Szinte minden növény, állat, gomba és sok baktérium használja aerob légzést

Az aerob légzés csak oxigén jelenlétében fordulhat elő. Az aerob légzés során az oxigén és a glükóz reagentjei szén-dioxid, víz és ATP termékekké alakulnak át.

Ezek a termékek aerob légzés során alakulnak ki három szakaszban: glikolízis, citromsavciklus és oxidatív foszforiláció. A glikolízis során a glükózmolekulákat két kisebb piruvát molekulákba szétválasztják. Citromsavciklusban az elektronokat felszabadítják és betakarítják az akceptor molekulák. Az oxidatív foszforiláció során az elektronok segítenek a koncentrációs gradiens hidrogén-ionokkal, amelyek segítik az ATP szintézis nevű molekulát, az ATP létrehozását.

A legtöbb eukarióta organizmus aerob légzést használ. Az eukarióta organizmusok olyan organizmusok, amelyek sejtjei magokat és más membránhoz kötött organellákat tartalmaznak. Majdnem minden növény, állat és gomba használja aerob légzést, valamint néhány baktériumot.

Anaerob légzés

Anaerob légzés
A főzési folyamatban az élesztő anaerob légzését használják

Az anaerob légzés oxigén hiányában történik. Két szakaszból áll. Az első szakasz, mint az aerob légzés, a glikoliz, amely ATP-t termel a glükóz reagálásából. A második szakaszban a fermentáció, a tejsav vagy az etanol a fermentáció típusától függően alakul ki. A tejsavat a tejsav és az etanol eredményeként alkoholfermentálás eredményeként alakítjuk ki. Ezért használjuk az élesztőt a kenyérben vagy a sörgyártásban etanol létrehozásához.

. A baktériumok és az állati sejtek tejsav erjesztését alkalmazzák. Példa a tejsav erjesztésére az az érzés, hogy az izmok égését követően kocogás után. Ez akkor történik, ha az izomsejtjei nem kapnak elég oxigént, és meg kell lélegezni anaerobo. A tejsav az izmok égésének érzését adja, és az ATP hiánya fáradtságot érez.

Különbség

Ahogy már beszéltünk, az aerob és az anaerob légzés közötti fő különbség az, hogy az oxigén jelen van-e. Az aerob légzéshez, az oxigénigényekre és az anaerob - nem. Ez az oxigén jelenléte meghatározza, hogy mely termékeket hozza létre. Az aerob légzés során szén-dioxid, víz és ATP áll rendelkezésre. Az anaerob légzés során a tejsav, az etanol és az ATP képződik.

Az anaerob légzés esetén csak 2 ATP molekulát állítunk elő, és aerobi légzéssel - 36. Ráadásul az aerob légzés általában olyan eukarióta organizmusokban fordul elő, amelyeknek a sejtjei vannak rendszermaggal, míg az anaerob légzés a prokarióta organizmusokban történik. Fontos azonban megjegyezni, hogy az állatokat a fluidro-sav fermentációnak kell alávetni, ami anaerobic. Ez akkor történik, ha az izomsejtek nem kapnak elegendő oxigént.

Összefoglaló

A celluláris légzés olyan folyamat, amelyben az organizmusok glükóz ATS-t termelnek. Ez oxigén jelenlétében történik az aerob légzés során, és anélkül, hogy az oxigénhez hozzáférne az anaerob légzés során. A kis prokarióta organizmusok, mint például a baktériumok, általában anaerob légzést használnak, hogy 2 ATP molekulákat állítson elő. A nagyobb eukarióta organizmusok általában aerob légzést használnak a szintézishez 36 ATP molekulákhoz.